Íme, történelmünk egyik legfontosabb nőalakja: ki volt valójában Szilágyi Erzsébet, Hunyadi felesége?

A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, 

Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a következő hetekben, a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével. 

Itt olvashatóak a sorozat eddigi cikkei: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apukája, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz.

Most a sorozat egyik központi karakterét, a magyar történelem egyik leghíresebb és legfontosabb női szereplőjét, Szilágyi Erzsébetet mutatjuk be. Interjúalanyunk Pálosfalvi Tamás történész.

***

Mit kell tudni Szilágyi Erzsébet családjáról, hátteréről?

Hunyadi János feleségének, Mátyás király édesanyjának származását és 

Családja a legvalószínűbb álláspont szerint a nevüket adó Szilágyságból származott, előnevüket pedig a Temes megyei Horogszegről vették. Erzsébet apja, Szilágyi László előbb a macsói bánt, majd Lazarevics István szerb despotát szolgálta a délvidéken és Boszniában. 

Hogyan „sodródott össze” Erzsébet Hunyadi Jánossal? 

Mivel egy forrás szerint 

Erzsébettel, akit 1430 körül feleségül vett. A dolog elképzelhető, ám bizonyítani lehetetlen: a házasság időpontját Hunyadi László születésének éve (1431 vagy 1433) alapján határozták meg a történészek, és ugyancsak ez alapján teszik Erzsébet születését 1410 körülre. 

Szerelemházasság volt az övék? Milyen lehetett a viszonyuk a mozgalmas évek során?

Ami bizonyos, hogy Erzsébetet 1438-ban említik először Hunyadi János feleségeként; lánytestvérei ekkor még hajadonok voltak. Az mindenképpen feltűnő, hogy Hunyadi 

Hunyadi János feleségeként Erzsébet kezdetben Erdélyben élt – itt hozta világra 1443-ban Hunyadi Mátyást –, de az 1450-es években valószínűleg már a Hunyadi-territórium központjának tekintett Temesváron tartózkodott huzamosabban. Életét 1455-től lehet többé-kevésbé folyamatosan követni: az év októberében írott levelében menye, a súlyosan beteg Cillei Erzsébet érdekében kérte Kapisztrán János közbenjárását. 

Mi történt Erzsébettel a férje halála után? A történelmi emlékezet a gyermekeiért és országáért hősiesen küzdő, „férfierényeket” csillogtató reneszánsz nő képét hagyományozta ránk. Ez megfelel a valóságnak?

Férjét 1456 augusztusában vesztette el, és özvegyként élt haláláig. Idősebb fia, Hunyadi László kivégzése (1457) után mindent megtett kisebbik fia, Mátyás kiszabadítása érdekében, akit V. László király túszként vitt magával Bécsbe. 

ebben azonban fivére, Szilágyi Mihály megakadályozta. 

V. László király halálát (1457) követően fivérével együtt egyezett ki Garai László nádorral, aki hozzájárult Hunyadi Mátyás magyar királlyá választásához, azzal a feltétellel, hogy az új király feleségül veszi a nádor Anna nevű lányát. A megállapodást Mátyás nem tartotta be, ami súlyos és elhúzódó politikai válsághoz vezetett; ennek során a király a nagybátyjával is szembekerült. 

Milyen érzés lehetett egy nem királyi dinasztiából származva egy király édesanyjának lenni?

Mátyás és nagybátyja konfliktusában Erzsébet közvetíteni próbált, ugyanakkor, érthető módon, ekkor és a továbbiakban is 

Ez időnként súlyos lelki terhet jelentett, főleg, amikor Mátyás sorsára hagyta oszmán fogságba esett nagybátyját, akit végül II. Mehmed szultán kivégeztetett.

Valószínű, hogy Erzsébet más esetekben is 

1472 elején mások mellett ő tartotta vissza Mátyást attól, hogy dühében kivégeztesse a lázadó esztergomi érseket, Zrednai (Vitéz) Jánost. 

Ugyanebben az évben, nyilván fia kérésére, fiává fogadta a Bosznia királyává kinevezett, vele csaknem egykorú Újlaki Miklóst, azt a főurat, aki 15 évvel korábban hóhérkézre juttatta Hunyadi Lászlót. 

Fia uralkodása alatt Szilágyi Erzsébet addig ismeretlen helyzetben találta magát: valóban, 

A király anyja volt, de nem volt anyakirályné. Okleveleiben ennek megfelelően a „felséges fejedelemnek, Mátyásnak, Isten kegyelméből Magyarország királyának édesanyja” címet használta.

Volt politikai hatalma Erzsébetnek?  

Intézményes politikai hatalma nem volt, annál 

Ennek megragadása ugyanakkor felettébb nehéz. Mátyás a volt Hunyadi-birtokokból három nagy tömböt adott át édesanyjának: a Tisza mentén északról dél felé haladva a munkácsi uradalmat, a debreceni-böszörményi uradalmat és a szentandrás-donáttornyai uradalmat. 

Erzsébet e birtokokra támaszkodva szervezte meg „udvartartását”, amelynek tagjai jelentős részben a korábbi Hunyadi-familia tagjai közül kerültek ki. Erzsébet kezdetben gyakran megfordult kelet-magyarországi birtokain, élete utolsó 15 esztendejéből viszont csak budai és óbudai keltezései ismertek. 

Tényleg szigorú személyiséggel bírt?

Fennmaradt oklevelei, amelyek szinte mindegyike a birtokainak igazgatásával kapcsolatos,

és valószínű, hogy a birtokok jövedelmeiből alkalmanként a fiát is kisegítette.

Miben segített még a fiának uralkodása során?

Sok forrás szól Szilágyi Erzsébet egyházakkal kapcsolatos tevékenységéről, „közéleti” tevékenységéről ugyanakkor nem sokat tudunk. 

és részt vett a koronázáson és azt azt követő hosszú budai ünnepségeken is. 

Nagyon valószínű, hogy 

akinek édesanyját Beatrix érkezése után a király eltávolította az udvarból. Szilágyi Erzsébet 1484 júniusában halt meg, valószínűleg hosszú betegeskedést követően. 

Testét Mátyás a fehérvári bazilikában helyezte örök nyugalomra, a családja számára építtetett temetkezőkápolnában. Birtokait Mátyás – anyjának végakaratára hivatkozva – Corvin Jánosra ruházta.

***

Nyitókép: Hunyadi.tv